Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
text_mobile_product Menü

Kapunyitók – tolókapu – szárnyaskapu – kapuautomatika

Kapunyitók – tolókapu – szárnyaskapu – kapuautomatika

Kapuautomatizálás, kapuautomatika, kapunyitók mind egy fogalom más-más formában leírva, de vajon miről is van szó pontosan?

A 21. századra már mindennapi kényelmünket szolgálják a különféle kapunyitók. Van, aki nem foglalkozik vele addig, amíg nem látja, egy ismerősnél, családtagnál, vagy csak az utcán járva. Ekkor elfogja a kapunyitók varázsa, de vajon milyen kapuautomatika lenne megfelelő számára?

Itt meglelheti a legfontosabb kapuautomatizálással kapcsolatban felmerülő információkat, közérthető nyelven, és akár válogathat is minőségi kapunyitó termékeink között a web shopunkban. Ne feledje, a kapunyitók adta kényelem Önt is megilleti.

 

A kapunyitókat többféle csoportra oszthatjuk fel, leginkább működési fajtájuk szerint:

- Szárnyaskapuk

- Tolókapuk (Gördülő kapuk)

Kapuautomatizálás, kapuautomatika, kapunyitók mind egy fogalom más-más formában leírva, de vajon miről is van szó pontosan?

A 21. századra már mindennapi kényelmünket szolgálják a különféle kapunyitók. Van, aki nem foglalkozik vele addig, amíg nem látja, egy ismerősnél, családtagnál, vagy csak az utcán járva. Ekkor elfogja a kapunyitók varázsa, de vajon milyen kapuautomatika lenne megfelelő számára?

Itt meglelheti a legfontosabb kapuautomatizálással kapcsolatban felmerülő információkat, közérthető nyelven, és akár válogathat is minőségi kapunyitó termékeink között a web shopunkban. Ne feledje, a kapunyitók adta kényelem Önt is megilleti.

 

A kapunyitókat többféle csoportra oszthatjuk fel, leginkább működési fajtájuk szerint:

Szárnyaskapuk

Tolókapuk (Gördülő kapuk)

 

Szárnyaskapuk:

A legnagyobb csoport a szárnyaskapuk alkotják, melyet két alcsoportra oszthatunk. Vannak egyszárnyú és kétszárnyú szárnyaskapuk, melyek egyszerűen kivitelezhetőek, illetve beépíthetőek. Az hogy a kapunyitó egyszárnyas vagy kétszárnyas legyen, függ a helyszíni adottságoktól is.

Működési elve:

A kapuszárny(ak) mozgásáért a kapunyitók felelősek, melyek a kapuszárnyak függőleges tengely mentén történő elfordításával alkalmasak az átjáró szabaddá vagy zárttá tételére.

A kapuk motoros mozgatása is többféleképpen történhet, mely függ a kapu kialakításától is.

 

  1. Elektromechanikus kapunyitó (kapumozgató) motorok

Ez egy egyszerű és megbízható motorizált megoldás, mely mechanikus eszközökkel, hidraulikus eszközök nélkül fejti ki a kapunyitók mozgatásához szükséges erőt, így végrehajtva a kapuszárnyak mozgatását. Ez a megoldás kisebb és közepes méretű szárnyaskapuk esetében javasolt.

 

Működési elve:

A kapunyitók motoros meghajtásáról egy egyfázisú aszinkronmotor, vagy egy egyen áramú állandó mágneses motor gondoskodik.

 

A megfelelő mozgatóegység kiválasztáshoz a következő főbb szempontokat figyelembevétele szükséges:

a) kapuszárny hossza

b) tömege

c) a szárnyat tartó oszlop mechanikai méretei

d) a működtetés várható gyakorisága (ciklus/óra)

 

A felsorolt pontokat figyelembe véve a következő kapunyitók mozgatóegységek közül választhatunk:

 

  1. Lineáris mozgatókarok:

A 350 kg maximális tömegű, 3~3.5 m szárnyhosszúságú kapuk esetén alkalmazható, ha a kapu pillérének széle és a szárny forgáspontja közötti távolság nem haladja meg a ~20 cm-t. Ha ~20 és ~40 cm közé esik abban az esetben mélyen ülő kapuról van szó, melyhez a csuklókaros kapunyitó mozgató a megfelelő választás.

 

  1. Csuklókaros mozgatók:

Ha ~20 és ~40 cm közé esik abban az esetben mélyen ülő kapuról van szó, melyhez a csuklókaros kapunyitó mozgató a megfelelő választás.

 

Közös pont a lineáris és a csuklókaros mozgatókban, hogy mindkettőnél a mozgatóegység vagy annak egy része szemmel látható.

Viszont ha azt szeretnénk elérni, hogy ne látszódjanak a kapunyitók mozgatóegységei, abban az esetben kerülhet szóba a földberejtett motor.

 

  1. Földberejtett mozgatómotorok:

Ha nem szeretnénk elrontani kapunk összképét, abban az esetben érdemes a földberejtett mozgatómotorokat választani. Ez egy egész praktikus megoldás. Telepítése a föld felszínével megegyező síkban történik, a kapuszárnyak alatt.

 

 

Itt fogalmazódik meg egy kérdés, hogy vajon mi történik akkor, ha kapunk méreteiben nagyobb (akár 5 m-es szárnyhosszúságú), ebből adódóan nagyobb tömeggel rendelkezik, esetlegesen nagyobb intenzitással lesz használatban.

Ilyen célokra alkalmazható:

 

2. Olajhidraulikus kapunyitó (kapumozgató) motorok:

Az ilyen típusú kapunyitók motorjában nincs direkt, közvetlen mechanikai kapcsolat a hajtómotor és a működtető szár között, hanem a folyadékok összenyomhatatlanságának elvét kihasználva a fogaskerék-szivattyú által előállított nyomás egy munkahengerben mozgó dugattyú segítségével válik mechanikai munkává.

A fogaskerék-szivattyú meghajtását szintén egyfázisú aszinkronmotorokkal biztosítják, hasonlóan az elektromechanikus kapunyitóknál.

Az így előállított olajnyomást különböző speciális szeleprendszereken keresztül irányítják a működtető szár dugattyújának megfelelő oldalára, a szár ki- vagy befelé történő elmozdításának céljából. A felhasznált hidraulikaolaj egy nagytisztaságú speciális olajfajta, mivel az egység megfelelő működését széles hőmérséklethatárok között is biztosítani kell.

Egy jól felszerelt olajhidraulikus motor az elektromechanikus megoldással egyenértékű megbízhatósággal és tartóssággal rendelkezik.

 

Az olajhidraulikus kapunyitók motor választékában is megtalálható a lineáris és a földberejtett motor, viszont a csuklókaros már nem. Az egységek kiválasztásánál, az egyik legfontosabb szempont, hogy a nagyobb mozgatott méretek vagy tömeg következtében ezen kapumozgatók nem, vagy részlegesen önzáró kivitelben is készülhetnek, melyet a kapumozgató típusjelölése tartalmaz. Ilyenkor a kapuszárny zárt, vagy nyitott helyzetben történő rögzítéséről egyéb kiegészítőkkel kell gondoskodni.

 

Ügyelni kell arra, hogy hiába vesszük meg a legjobb, legerősebb kapunyitó motort, ha a kapu állapota nem megfelelő, mert pl. leér a földre, vagy mechanikailag nem elég szilárd. Ha megfelelően ki akarjuk használni a kapunyitók adta lehetőségeit, akkor először a kapu állapotát kell helyreállítani, majd következhet a kapuautomatikai egységek felszerelése.

Rengeteg kiegészítő áll rendelkezésre a fix, vagy állítható forgáspontoktól kezdődően a mechanikus ütközőkön át a kiegészítő elektromos zárakig.

 

 

Tolókapuk (Gördülő kapuk):

Itt sem kell lemondani a kapunyitók adta különféle kényelmi funkciókról. A kertkapuk kialakításának népszerű palettáját a gördülő más néven tolókapuk alkotják, melyek a szárnyaskapuktól eltérően egy függőleges sík mentén történő egyenes vonalú mozgás révén zárják vagy nyitják az átjárót. Az ilyen típusú megoldás előnye a szárnyaskapuval szemben, hogy a kapu mozgása kevesebb helyet vesz igénybe, ami nagyon jó felhasználhatóságot jelent pl. ahol szűk a kert és a kocsi hossza kitölti a rendelkezésre álló teret vagy a kaputól befelé emelkedő út esetén. Ilyen viszonyok esetében ez az egyetlen mód a kapuautomatizálás kialakításában.

 

A tolókapuk kialakítását tekintve, megkülönböztetünk:

  • Sínen („V” vagy félgömb profilú) gördülő kialakítás:

Ez az egyszerűbb megoldás, működését tekintve a kapunyílásban lefektetett sín vezeti meg a mozgó kaput.

 

  • Úszókapu:

Ebben az esetben viszont a kapu súlyát és stabil térbeli helyzetét a külső szemlélő számára láthatatlan, egy a kaput tartó zártszelvényben futó görgőcsoportok biztosítják.

 

A két megoldási mód közötti döntést persze nem csak esztétikai okok indokolhatják, hanem olyan tényezők is melyek egyértelművé teszik, hogy egyáltalán melyik megoldás is jöhet szóba. Nézzük milyen tényezőknek kell teljesülnie ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, melyik kapuautomatizálási mód a legmegfelelőbb számunkra:

 

A sínen futó mód felhasználásának fontos feltétele, hogy a sínnek teljesen vízszintesen kell futnia. Ez általában szilárd burkolat - térkő, beton vagy aszfalt – esetén biztosítható. Az akadálymentes működés érdekében, ügyelni kell a sínen futó kerekek szabad mozgására. A kapunyitók akadálymentes használatához elengedhetetlen.

Ez azt jelenti, hogy az oda kerülő nagyobb törmelékektől (kavics, földdarabok, jég) meg kell tisztítani. A jégtől való megtisztításra a legjobb módszer, ha a sínt elektromos fűtőkábellel látjuk el, amely a jégtelenítést automatikusan ellátja.

 

Míg az úszókapu esetében, mivel a kapunyílás két széle között a mozgó kaput a görgők tartják és vezetik, nincs szükség a kapu súlyának a sínes kialakításhoz hasonló módon történő megtartására. Ebből következően olyan helyeken alkalmazható, ahol a kapunyílás pl. föld vagy esetleg borítással rendelkezik, illetve olyan esetben, ha annak vízszintes kialakítása a terepviszonyok következtében nem biztosítható. Ez esetben már nem olyan hangsúlyos a törmelék-, illetve a jégmentesség.

 

 

Tolókapu hajtások esetében az egyszerűségüknél és megbízhatóságuknál fogva szintén az elektromechanikus meghajtásokkal találkozhatunk. A motor működési elve szerint ez esetben is lehet:

  • egyfázisú aszinkronmotor (ez a gyakoribb)
  • állandó mágneses motor
  • háromfázisú motorok alkalmazásával szembesülhetünk a nagy tömegű kapuk mozgatásánál. Itt a motor szintén egy fogaskerék-csigakerék áttételen keresztül forgatja a kihajtótengelyt, amelynek a külső végén elhelyezkedő fogaskereke kapcsolódik a kapura felszerelt fogasléchez, ilyen módon adva át annak a mozgatóerőt.

Fogaslécekből is több fajta létezik. Gyakrabban a fémszál-erősítésű üvegszálas (műanyag) fogaslécekkel találkozhatunk, de elterjedt megoldás a fém fogasléc is. A fémszál-erősítésű üvegszálas és a fém fogasléc közötti különbség a komfortban és az élettartamban mutatkozik meg. Míg a műanyag fogasléc működése halkabb, addig a fém fogasléc nagyobb terhelhetőséget és intenzívebb használatot biztosít.

 

A végállás kapcsoló nagyon fontos szerepet tölt be a tolókapumozgatók rendszerében, melynek funkciója a kapu pontos zárt és nyitott végállásának jelzése. Egyszerűbb megoldások esetében ez egy mikrokapcsolós egységet jelent, amelyet a fogaslécre felszerelt elütő szerkezet működtet. Van mágneses végállás kapcsoló is, itt már nem található közvetlen mechanikai kontaktus a végállás kapcsoló és a fogaslécre felszerelt egység (mágnes) között. Vannak olyan modellek, amelyek rendelkeznek egy úgynevezett „encoder” egységgel, ami a motor fordulatainak számát kalkulálja, ilyen módon határozva meg a kapu pontos helyzetét.

 

Itt is igaz az a feltétel, hogy a motorizálni kívánt kapu mechanikailag megfelelő állapotban legyen, tehát ne akadjon, vagy ne akarjon éppen kidőlni, ebben az esetben fogja a legjobb teljesítményt leadni a kapuautomatika rendszer. Természetesen az olyan elemek, mint görgők, görgőcsoportok, felfutók, fogaslécek és úszókapu sínek számtalan kialakításban és méretben választhatóak a kapu méretének és a célnak megfelelően.

 

 

Eddig a kapunyitók mechanikai egységeiről volt szó, viszont ez csak egy részeét képezik a rendszernek.

A kapunyitók motorját működtetni, vezérelni kell, egy bizonyos elektronikus egységgel, melyet vezérlésnek neveznek. Működését tekintve a feladatuk a kapu felhasználó által elvártaknak és a biztonságos működés elengedhetetlen feltételei szerint történő irányítása, működtetése. Alapvető funkciója, hogy a felhasználó által kiadott indítójel – nyomógomb, távvezérlő, stb. – elindítsa a kapu mozgását és a beprogramozott paramétereknek megfelelően azt az egyik véghelyzettől a másik véghelyzetig eljuttassa. Természetesen mindezek közben az esetleges környezeti változásokra is reagálnia kell. Ilyen lehet például, ha valami – egy személy vagy gépjármű – a kapu mozgása közben annak útjába kerülne. Ezek érzékelésére és a vezérlés számára felhasználható jellé alakítására szolgálnak a biztonsági eszközök, kiegészítők. Ezek legnépesebb csoportját az infrasorompók alkotják. Működésük leegyszerűsítve egy emberi szemmel láthatatlan hullámhosszúságú, infravörös fénysugár használatán alapul (amit az otthon használatos TV távvezérlőkben is alkalmaznak), amivel a kapunyílás szabad állapotát ellenőrzi. Ha ez a fénysugár eljut az adó egységből a vevőegységbe, akkor a nyílás szabad, ha nem akkor, valamilyen akadály került a két egység közé. Ezt az információt a vezérlés számára továbbítva, az a beprogramozottaknak megfelelően képes reagálni arra és vagy megállítsa a kapu mozgását vagy visszafordítsa azt. Hasonló célra alkalmasak a nyomásérzékelő gumiszegélyek vagy induktív hurkok is csak ezek érzékelési módja eltérő.

A biztonsági szerepek ellátása mellett a vezérlő egységek képesek kényelmi funkciókra is. A legalapvetőbb ezek közül a kapu távvezérlő gombjának megnyomásakor történő nyitása vagy zárása. Ellenben amikor nincs szükség a kapu teljes kinyitására abban az esetben, elegendő a részleges- vagy gyalogosnyitás funkciót kiválasztani. Ilyenkor a kapu csak annyira nyílik ki, hogy egy kerékpárral vagy gyalogosan át tudunk haladni. Persze ez a funkció akkor a leghasznosabb, ha a kocsibejárót használják személyforgalomra is. Rengeteg további kényelmi funkciót nyújtanak még a jelenlegi vezérlőegységek. Megemlíthetjük pl. a végállások előtti lassítás a csendes működés érdekében, az elektromos zár vezérlésének lehetősége, vagy a kertvilágítás automatikus vezérlése.
 

Kapunyitó távvezérlők, egy gombnyomásra a kényelemtől:
Ha már a kapu automatizálva van, valamivel ki kell nyitni, illetve be kell zárni, ezért a kapunyitók vezérlésére legtöbbször távvezérlőket használunk. Két típusa terjedt el:

  1. Fixkódos rendszer:

Minden egyes gombnyomásra azonos kódot bocsát ki.

 

  1. Ugrókódos rendszer:

A fixkódos rendszerrel ellentétben módon mindig más és más kódot állít elő, ezzel megnehezítve a kód lehallgatás alapján történő ismételt felhasználását.

 

A távvezérlők legfőképpen a 434 MHz-es szabadon felhasználható frekvenciasávon működnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a frekvencia időnként telítetté válik, és ez a távvezérlő és a vevőegység közötti kommunikáció problémáját okozhatja. Ennek a kijavítására készítették el az új 868 MHz-es, frekvencia sávon működő rendszert. A távvezérlők között is számtalan különbség fedezhető fel és itt most nem a színükre és alakjukra gondolok, hanem arra, hogy hány darab nyomógomb található rajtuk. Ettől függ ugyanis, hogy egy távvezérlővel hány funkciót tudunk működtetni. Minél több nyomógomb között választhatunk, annál több funkció vezérlését érhetjük el, amely akár arra is alkalmas, hogy egy távvezérlővel több kaput, vagy esetleg garázsmozgatót is működtessünk.

 

A kínálatok között szerepel a már igen széles körben elterjedt, GPS rendszer jeleit felhasználó távvezérlő. A működését tekintve ez, a gépjárműbe beszerelt egység amint azt érzékeli, hogy a tartozódási hely a beprogramozott koordinátáknak megfelelő, akkor automatikusan küld egy nyitójelet a kaput működtető vezérlés számára. De további egyre inkább terjedőben lévő megoldás egy olyan modul felszerelése, melyet mobiltelefonunkkal megcsengetve, a hívószámunk azonosítása alapján, díjmentesen működtethetjük a kapunyitót.

 

 

 

Ezzel a cikkünk végére értünk. Reményeim szerint ezzel a rövid kapunyitókról szóló cikkel, kicsit közelebbről tudtam bemutatni a kapunyitók működését, és könnyebben ki tudják választani a saját igényeiket kiszolgáló kapuautomatizálási rendszert.

Ajánlom figyelmükbe a folyamatosan frissülő, HÍREK menüpontot, ahol hasznos biztonságtechnikai híreket, új termékeket, és teszteket találnak.

 

Biztonságtechnikában gazdag további szép napot kívánok.

 

„Cipőt a cipőboltból, kapunyitót a MASCO-tól”.

Keresés